2015. augusztus 28.

Mozgalom az elfeledett Bloggerekért

Sziasztok!
Sajnos még nem a folytatással jelentkezem, az majd akkor jön, ha lesz ihletem a történethez :3 Most egy kis aprósággal jöttem, amit nagyon köszönöm az én Baby-mnek, Easy-nek ♥!



Feltételek:
· Megköszönöd annak, akitől a "díjat" kaptad, hiszen ennyi mindenkinek jár, az alapműveltség része.
· Elolvasod annak a blogját, akitől kaptad.
· Ha tetszik, hagyj nyomot magad után, hiszen ennyit megérdemel főleg, ha a tetszésedet is elnyerte! Ha nem, akkor ezt kihagyhatod.
· Írj három dolgot, ami tetszett a történetben, vagy az íróban.
· Írj két dolgot, amin viszont még javíthatna! Ennél a lépésnél figyelj, hogy ne legyen bántó, és a tanácsaid építő jellegűek legyenek!
· Írj egy kis ajánlót, hogy mit gondolsz, összességében kinek ajánlod, stb.
· Küldd tovább embereknek de figyelj, hogy legyenek köztük olyanok, akik szerinted jól írnak, de nem kapnak elég figyelmet! Küldheted híresebb blogoknak is, így többen megtudhatják, hogy van ez a mozgalom, és persze az ő történeteiket sem ismeri mindenki, egy kis plusz mindenkinek jár! Csak kérlek figyeljetek arra, hogy annak már ne küldjétek, aki 40-szer megkapta!
· Rakjátok ki a blogotok modulsávjába ezt a képet de úgy, hogy erre a bejegyzésre mutasson! 

Három dolog, ami tetszik a blogjában vagy az íróban:

1. Egyedi a történet. Végre olyan blog, ahol Niall nem énekes és például nem egy turnén kezdődik valami.
2. Egyszerű, de gyönyörű kinézet.
3. Imádom az írónőt ♥!

Két dolog, amin javítani kéne:

1. Nincs olyan.
2. Nincs olyan.

Akiknek ajánlom: Mindenkinek, aki szereti Easy írásait és Niall Horan-t.

Akiknek küldöm:

2015. július 1.

Prológus

Fáradtan dobtam le a kulcscsomómat és a táskámat a komódra, majd felakasztottam szövetkabátomat a fogasra és kibújtam a csizmámból. A lakótársam, Chérie apró lábaival úgy szelte át a nappali és az előtér közti folyosót, mintha puskából lőtték volna ki. Halovány mosollyal az arcomon guggoltam le hozzá, majd vettem a karjaimba. Bézs bundája kissé vizes volt. Lépteimet meggyorsítva mentem a nappaliba. Mérgemben nyögtem egyet, aztán leraktam a kis mopszot a kanapéra és visszatettem a helyére a lelökött, kerek akváriumot. Chérie-n kívül még volt két aranyhalam is, melyek már kitudja, mióta vergődtek vízhiánytól szenvedve a szőnyegen. Miután feltöltöttem vízzel az akváriumot, a halak újra vidáman úszkáltak s csipegették a vízbe szórt kajájukat.
- Miért rosszalkodtál már megint, hm? - ültem le a kutyusom mellé, aki lustán ásítva egyet befészkelte magát az ölembe. A telefonom csörgésére nyüszített egy sort, de nem szaladt el ijedtében. Amikor megpillantottam a hívó fél nevét, mosolyom szélesebbé vált. - Szia, húgi!
- Végre, hogy felvetted! Már vagy százszor hívtalak - magam előtt láttam, ahogy megforgatja a szemeit. - Tudom, tudom... Munkaidőben tilos a telefonálás. Idióta egy szabály!
- De gondolom, nem ezért kerestél - próbáltam az igazi ok felé terelni Chloe-t, mert igencsak későre járt már és még enni is szerettem volna lefekvés előtt.
- Pontosan. Holnap lesz az utolsó meccs a tanévben, amit egybekötöttek a pom pom lányok versenyével... Szeretném, ha eljönnél és szurkolnál a gimi csapatának - amióta a húgom Párizs egyik legfelkapottabb gimnáziumába jár, azóta erősíti a pom pom csapatot. Majdnem minden szabadidejét kemény edzéssel és gyakorlással tölti, hogy a legjobb formában legyen egy-egy megmérettetésen. Anya szerint néha túlzásba viszi a diétát, de Chloe rendkívül makacs és önfejű. Ezért is szokták megérteni egymást apával. - Ugye eljössz?
- Micsoda kérdés ez? Ki nem hagynám a pillanatot, ahogy átveszitek az első helyezetteknek járó díjat - 1992 óta zsinórban ez a középiskola nyerte meg a hajrálányok versenyét és megérzéseim szerint ez még egy jó ideig így is marad. Chloe társait ismerve biztosan. - Délelőtt vagy délután kell csápolni?
- A kosármeccs reggel kezdődik, a verseny pedig kora délután - mondta testvérem izgatottan, én pedig elmosolyodtam. Tiszta szívből büszke voltam rá mindig is. Hatalmas alázattal szokta elvégezni feladatait, emellett a családjára és a barátaira is megpróbál időt szánni. Éltanuló lévén azonban rengeteg bántás éri de osztálytársai imádják őt és megvédik. Legjobb barátja, John az őrangyala. Pelenkás koruk óta elválaszthatatlan barátok. Ritka az ilyen tartós kötelék fiú és lány között. Gondolatmenetemből Chloe aggodalmas hangja szakított ki. - Belle, itt vagy?
- Persze, csak... Fáradt vagyok - ásítottam, majd lenéztem az ölemben pilledő mopszra. Mellső lábait kinyújtva aludt s nagyokat szusszantott. Ettől én is még álmosabbá váltam. - Nem lenne baj, ha letennénk? Hosszú napom volt...
- Semmi gond, nem is akarlak zavarlak tovább. Holnap találkozunk. Aludj jól! - köszönt el és miután én is elmormoltam valami ilyesmit, kinyomtam a telefont.
Chérie-t elvittem az ágyába, aztán ettem néhány falatot a tegnap főzött milánói makaróniból. Ruháimtól megválva álltam be a zuhanyzóba, ahol negyed órán keresztül relaxáltam félálomban. Kissé szétázottan öltöttem magamra pizsamámat, megfésülködtem és fogat mostam. Két ásítás között bebújtam a takaró alá s lekapcsoltam a villanyt. Ahogy a fejem leejtettem a párnára, ijedtemben felsikkantottam.
Amilyen szétszórt voltam, észre sem vettem, hogy egy bőrkötésű könyvecske pihent a fekhelyemen. Még múlt héten találta az egyik takarító a szálloda elnöki lakosztályában. A borítón aranyozott betűkkel üvöltött a könyv funkciója, akárcsak a gerincén. Más egyebet nem fedeztem fel a külsején... Talán annyit, hogy kissé megviselt állapotban volt már. Fúrta az oldalam a kíváncsiság, vajon ki lehetett ilyen felelőtlen, hogy csak úgy otthagyta ezt a naplót. Ám mivel se időm, se kedvem nem volt belelapozni, hagytam az egészet a fenébe. Ha a gazdáját nem érdekli a könyv holléte, akkor engem miért érdekeljen, ki és milyen célból vezeti?
Egyre laposabbakat pislogva forgattam a talált tárgyat, végül felsóhajtottam és kinyitottam. Elkerekedett szemekkel olvastam el a tulajdonosra vonatkozó adatokat.

Név: Niall James Horan
Született: 1993. szeptember 13., Mullingar (Westmeath megye, Írország)
Foglalkozás: énekes

Ilyen nincs. Fogalmam sem volt arról, hogy Niall naplót vezetett. Oké, ezt nem szokták senki orrára kötni, de amilyen mocskos a média, valahonnan biztosan megtudták volna. Noha én nem vallottam magam rajongónak, nyomon követtem a fiúval történő dolgokat. Pusztán a zene iránti szeretete és tisztelete vitt rá erre. Szégyelltem magam, amiért tovább lapoztam. Egyszerűen nem tudtam megálljt parancsolni kíváncsiságomnak...

***

Wey-hey, csillagok!
Elérkezett a pillanat, hogy hivatalosan is elindítsam a történetet :) Nagyon örülök, hogy ennyien érdeklődtök iránta ♥ :) Remélem, a továbbiakban is számíthatok rátok :) Egy kis adalék még így az elején: a Winston lányok és a szüleik amerikaiak; az édesapa egy nyaralás alkalmával beleszeretett Lille-be és a feleségével még Belle születése előtt odaköltöztek a francia városkába :) Fogalmam sincs, mikor érkezik az első rész :3 Talán akkor, ha a gépem egy pöppet gyorsabb lesz és még gazdagabb leszek ihlet terén ;) Várom a véleményeket, akár kommentár, akár pipa formájában :) További jó pihenést és sok-sok örömteli percet ♥! Pusszpáá evribádii,
Macy

2015. január 25.

Nyitás

2015. JÚLIUS 1.
(Az időpont változtatásának jogát fent tartom!)